Úton-útfélen felbukkanó kavicsok, avagy ki téríti meg a kőfelverődéssel okozott kárt?

A kőfelverődésből eredő gépjárműkár esetén a jogi lehetőségek és a kártérítés módja sajnos sok dologtól függ, többek között attól, hogy:

- ismert-e a felelős;

- amennyiben igen, mennyire együttműködő ő vagy a biztosítója;

- milyen biztosítási fedezet áll rendelkezésre az ügyben;

- volt-e Kavicsfelverődés tábla az útszakaszon;

- bizonyítható-e a baleset helye, ideje és az okozott kár nagysága?

Kavicsfelverődés és felelősség

A közúti közlekedés során számtalan veszéllyel kell számolniuk a közlekedőknek – jogilag ugyanakkor nem, vagy nemcsak emiatt nevezhető a gépjárművezetés veszélyes üzemnek. Az úttesten és környékükön előforduló veszélyeket különböző jelzőtáblák jelzik a közlekedőknek, amelynek a tájékoztatáson túl – szintén, ha a jogi megközelítést nézzük – azért is jelentős az útkezelő szempontjából, mert a tábla kihelyezésével ő „mossa kezeit, bármi történik is, felelősséget nem vállal; ő mindent megtett a tájékoztatással, ami az adott helyzetben általában elvárható”. Mindenesetre nem ennyire fekete-fehér ez a helyzet sem (és nem vonhatjuk le azt a következtetést sem, hogy tábla hiányában az útkezelő mindig felelősséggel tartozik a bekövetkezett kárért).

Az egyik ilyen veszély a „Kavicsfelverődés”, amely tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei – az úttest laza szerkezete miatt – kavicsfelverődést idézhetnek elő. A veszély ismeretében célszerű még körültekintőbbel vezetni, adott esetben csökkenteni a sebességet, valamint mindenképpen betartani a követési távolságot, akár még nagyobb helyet hagyva az előttünk haladó gépjármű mögött, ezzel is csökkentve a felverődés kockázatát, vagy ha bekövetkezik a baj, a becsapódás erősségét és ezáltal az okozott kár mértékét.

Függetlenül attól, hogy volt-e kihelyezett veszélyt jelző tábla, az még nem mentesíti azt a járművet vezető személyt a felelősség alól, akiről a kavics felpattan a mögötte haladó járműv(ek)re.

Felismerhető rendszám

Amennyiben az előttünk haladó gépjárműről csapódik fel kavics és okoz kárt pl. a karosszérián vagy a szélvédőn, ő a felelős a kárért. A kártérítés – akár bíróság előtti – megítéléséhez talán a legfontosabb kérdések a károkozó gépjármű beazonosítása, a helyszín és az időpont, valamint a felelősség tisztázása.

Kárrendezés folyamata

Ideális esetben az előttünk haladó is észleli a károkozást és megáll, vagy – a KRESZ szabályait megtartva a dudálásra, villogásra – félrehúzódik, és a felelősség elismerésével az érintett felek kitöltik a baleseti kárbejelentő lapot.

Ezt követően a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója (a továbbiakban: kgfb biztosító) téríti meg az okozott kárt, amelynek helytállási kötelezettsége van a biztosítottja felelőssége esetén.

A kártérítés alapja ilyenkor a szerződésen kívüli kártérítési felelősségre épül. A felelősség mértéke nem azon múlik, hogy a járművezető szándékosan vagy gondatlanul járt el (ún. felróhatóság, ez az ő és a kgfb biztosítója közötti jogviszonyban lehet érdekes kérdés). A kártérítési felelősség ilyen esetben a fokozott veszéllyel járó tevékenységi körben bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza.

A gyakorlatban azonban sokszor „utolérhetetlen” a helyszínen a károkozó, így utólag szükséges bebizonyítani, mégpedig a károsultnak azt, hogy az adott útszakaszon kőfelverődés okozta kárt szenvedett el.

Félrehúzódást követően hívható rendőr, amennyiben azonban a károkozó gépjármű nincsen a helyszínen, a felelőst megállapítani nem fogják tudni, maximum jegyzőkönyvezni a kőfelverdés tényét, helyét és idejét.

Ha csak leolvastuk a rendszámot – de nem rögzítettük fényképen, bemondásra kétséges, hogy a kgfb biztosító elismeri biztosítottja felelősségét és megtéríti az okozott kárt (pl. a balesetkor jelen lévő tanú viszont már árnyalhatja ezt a bizonyítási kockázatot).

Károkozói oldalon érv, károsulti oldalon pedig buktató lehet az, hogy a károsultnak kármegelőzési kötelezettsége van, ez a követési távolság megtartása kérdése során érdekes kérdés lehet: bekövetkezett-e volna a kár, ha a károsult megtartja vagy még nagyobb követési távolságot tart az előtte haladóhoz képest?

Kőfelhordás

Amennyiben a gépjármű saját kereke hajtja fel a követ, nincsen olyan másik jármű, amelynek kgfb biztosítója megtérítené az okozott kárt. Ebben az esetben két megoldás lehetséges. Az első – a kevésbé biztosabb – az, ha bizonyítható az a jármű/személy, amely vagy aki a kavicsot felhordta az útra és nem gondoskodott a keletkező veszély elhárításáról. Kártérítésre köteles ugyanis – szabálysértési, súlyos esetben akár büntetőjogi következmények mellett – az, aki a közúti közlekedés biztonságát így veszélyezteti.

Második eset pedig a gépjárműre köthető vagyonbiztosítás: a casco jelenthet megoldást arra, hogy ne saját zsebből kelljen megfizetni a javítási költségeket (leszámítva ebben az esetben a casco után kikötött önrész mértékét).

Vagyonbiztosítás

Ezen biztosítás terhére téríthető meg az elszenvedett kár, ha

- ismeretlen eredetű kőfelverődés áldozata a gépjármű,

- a jármű saját kereke alól felpattanó kő okoz kárt,

- a károkozó jármű felelősségbiztosítója – akár jogi eljárást követően – valamiért nem állapítja meg helytállási kötelezettségét.

A casco biztosító felelősségének alapja, hogy a biztosítás kiterjedjen az ilyen jellegű károkra is – ezt nem árt ellenőrizni a biztosítás megkötésekor, vagy a káresemény bejelentésekor.

Mit tehetünk kőfelverődés esetén?

A bizonyítás szükségessége már a szakcikk korábbi szakaszában is felmerült: fontos a kár és a körülmények alapos dokumentálása – fényképek, tanúk, fedélzeti kamera, szükség esetén rendőrség értesítése. A szabad bizonyítás elvéből következően csak a járművezetők és a károsultak kreativitása szab határt – a jogszerű keretek között eljárva – annak, hogy hogyan lehet még bizonyítani a kőfelverődés okozta károkat.

Összefoglalás

A kőfelverődés okozta károsodást az azt okozó jármű vezetője köteles megtéríteni. A kárt okozó járművezető helyett/mellett annak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója terhére érvényesíthető kártérítési igény.

Azonban pl. a követési távolság be nem tartása vagy egyéb károsulti közrehatás esetén kármegosztásra kerülhet sor, ami azt jelenti ebben a helyzetben, hogy a károsult csak kevesebb összeget kap meg a ténylegesen bekövetkezett károkhoz képest. Ez az eset akkor értékelhető, ha a károsodás nem következett volna be a követési távolság betartása, vagy az egyéb közrehatás elmaradása esetén (ez viszont szakkérdés, nem jogkérdés!).

A legbiztosabb megoldás – ha a biztosítás erre kiterjed – a casco vagyonbiztosítás. Sajnos meg kell jegyezni, van az a bosszantó helyzet, amikor nincsen esély bebizonyítani az igényt a biztosító társaság előtt!

Jelen szakmai cikk csupán tájékoztató jellegű, amely nem minősül jogi tanácsadásnak. Kérem mindig vegye figyelembe a megjelenési dátumot, mivel a jogszabály változhat, és a cikkben szereplő információ idővel elavulhat. Naprakész jogi tanácsért konzultáljon velem az alábbi elérhetőségeken: